Egyéb kategória,  Kicsit mélyebb magyarázat

Magas rT3, és nem hízunk?

Amennyiben a felkeltettem az érdeklődésed...

...úgy a funkcionális táplálkozási tanácsadói tudásomat igénybe veheted.

 

Igen, lehet ilyen, hogy állítsak megint valamit. Jellemzően ez így van, de akad az ellenkezője is, ez természetesen ehhez kapcsolódik. De ha ez inzulinrezisztenciát okoz, akkor hogyan nem jelentkezhet hízás? A válasz, mint mindig akár egyszerű is lehet, de némi magyarázatra szorul. Azt a fenti linken megérthettük miért okoz hízást a magas rT3, különösen akkor (amúgy is)ha a kortizol alacsony, ezt szénhidrát hatására. Itt is lesznek bonyolult témák, amik körbe lesznek futva endokrinológiai szemmel is futva, de érthetően is mellé. 

Akkor nézzük meg hogyan lehet relatíve magas rT3-as értékkel is átlagos súlyú valaki.

Szénhidrát bevitelnél a magas rT3 hatására nem épül annyi glikogén (ATP sem a kellő mértékű glükózból), ennek ellenére az anyagcsere nem állhat le. Étkezési szünetekben a kortizol (amíg van) a tárolt lipidekből (vagy a vérben lévőből) szintetizál szabad zsírsavat, glükózt, ez az rT3-tól független, hiszen, amíg van kortizol, addig lipolízis és glükoneogenezis is. Ameddig van a vérben zsírsav, addig az az elődleges, ha ez csökken, akkor jön a lipolízis. Megjegyzés, ez a ketózisban is így van, de jelenleg ez a helyzet nem áll fenn, de ettől függetlenül a kortizol vércukrot csinál, függetlenül az aktuális hormonális borulástól. Magyarul, ha magas a vér zsírsav szintje, akkor adott a gükoneogenezis, hiszen ezzel lesz az egyik szubsztrát, a glükóz. Ez természetesen sok mindentől függ, de általánosságban elmondható. 

Ehh’, akkor fussunk neki újból, mert bizony ilyen is van, amikor relatíve magas rT3-mal is sovány (ez csak idő kérdése, bár vannak olyanok, ezt leírtam a 160 g-os diéta elemzésénél is, akik évekig, akár életük végéig ebben az állapotban vannak) valaki, bár ennek ismérve, hogy nem sokat eszik, de ritkán is éhes, általában egyszer egy nap, és leginkább este. A vércukor tárolásának a folyamata vagy glikogén, vagy lipid. Más út nincs, ha glikogén, akkor könnyebb a folyamat ellenkezője, a glikogénből kinyerni a glükózt, itt nincs se lipolízis, sem glükoneogenezis. A tárolt lipidből nehezebb, ehhez kell a kortizol, egyszer a lipolízis, és egyszer a glükoneogezenis, hogy ebből szabad zsírsav/glükóz legyen. Étkezések egy részénél lesz glikogén is lipid is, ez az rT3 arányával tolódik a lipid irányába. Ettől még lesz triglicerid a vérben, ez (is) a kulcsa az egésznek. Reggel folyik a lipolízis és a glükoneogenezis, ez a böjttel (ekkor is az van, ha tetszik ha nem, de ez a cirkadián ritmus nagyon fontos része, amit a mellékvese fáradtság c.könyvben részletesen leírtam, hogy miért nem káros az, ha reggel nem vagyunk éhesek. Viszont egy kierőltetett böjt, hosszabb ideig…ami már éhezés…az nem jó az endokrin rendszernek) kezdődik, majd a ketózissal folytatódik. Ekkor lezajlik az, amit itt leírtam.

Ez természetesen nem jó így, hiszen nem történik érdemi energiafelhasználás, de mégis a sejtek ATP forgalma folyamatos, hiszen ott a kortizol, ami biztosítja a szabad zsírsavat/glükózt/ketont. Amíg van a vérben kortizol, addig az energiahordozók áramlása állandó, akkor is, ha a hatékonyság nem túl magas. Ez miatt nem is vagyunk éhesek, ha erőltetve eszünk valamit (mert ugye a tipikus 160 g-os diétánál kötelező, ha tetszik, ha nem, ha éhesek vagyunk, ha nem. Jó nagy baromság, maradjunk annyiban), akkor az a szénhidrát biztosan zsírként fog tárolódni az rT3 miatt, ez alól a sport sem kivétel. Olvassuk el, miért. 

Amíg van kortizol a vérben, addig az energiaellátás folyamatos, amikor ez kicsit csökken (előbb utóbb fog, még ketózis/böjt alatt is), akkor előjön az éhség, hiszen a vércukor eléri az alsó küszöböt, amikor az agynak már kevés, hiába lehet ott a keton. Ekkor jön el a pillanat, amikor eszünk valamit. Vannak akik egyszer esznek egy nap, van aki háromszor, és itt a nem erőltetett evésre gondolok, ami oly népszerű mostanában. Hányszor együnk egy nap…tízszer, vagy egyszer? Nincs ilyen, hogy hányszor kell (?) enni egy nap. A szervek (pontosabban az agy) csak egy dolgot érzékelnek. Van értékelhető energia forrás (agyról lévén szó csak glükóz és keton, más szerveknél szabad zsírsav is), vagy nincs. Ezt nem lehet összeegyeztetni azzal, hogy hányszor együnk egy nap. Ahányszor leesik a vércukor, annyiszor leszünk éhesek. De, hogy ez még ne legyen annyira könnyű nagyban bezavar a kortizol/rT3, mert ha magas, akkor nem kell alacsonynak lennie a glükóz szintnek a vérben ahhoz, hogy éhesek legyünk, hiszen az rT3 gátolja a GLUT4 kihelyezést, ezért az ATP anyagcsere nem jön létre. Reggel általában magas a kortizol/rT3, de ott már erősen képben van a ketózis előszele, tehát az rT3 annyira nem számít, hiszen a keton többségben lehet, ugyan a glükóz blokkolva lehet részben, ez miatt (rT3), de ott a keton.

Nagyon egyszerűen megfogalmazva, a glükóz/keton/szabad zsírsav áramlás a vérben a kicsit magasabb kortizol szint miatt folyamatos, de kisebb hatékonyságú. Kicsit hasonlítható a ketogénra, de mégsem, mert nincs állandó ketózis, és éhség jelentkezésekor jellemzően eszünk valamit. Ezek a szénhidrátok zsírként végzik, de az emelkedett kortizol miatt a glükóz/keton/szabad zsírsav szintézis majdnem mindig jelen van. A folyamatos magasabb kortizol szint pedig nem túl jó…

Ez a fajta energia állapot, amiben vagyunk, remekül kedvez a zsírtárolásnak, ha szénhidrátot eszünk. A sport (edzés) utáni szénhidrát meg különösen segít ennek a folyamatnak, ezt a fenti linken olvashattuk. A tetejébe az edzés egyáltalán nem segíti az inzulinérzékenységet, így vezethet egy rossz inzulinérzékenységű (magyarul magas kortizol/rT3 szintű) embernek bizonyos szintű hízásához, ha sport mellett még kényszeredetten eszik, mert edzés után jár/kell/muszáj a szénhidrát. 

Sose felejtsük el, hogy minden szénhidrát megvonás előbb utóbb a mellékvese funkciójának a beszűküléséhez fog vezetni. Ha már alvászavaraink vannak (éjjeli pisilés/éhség), ott előrehaladottabb a probléma.  

Az oldalon található információk saját szellemi termékek, a szöveg része vagy egésze jogvédelem alatt áll. Bármely részének, vagy egészének a felhasználása (idézése) kötelezi a felhasználót a forrásmegjelölésre, minden jog fenntartva, copyright © 2020.

”Anna”/ A funkcionális táplálkozási tanácsadói képzésemről itt tudsz bővebben olvasni.
”Anna”/ Az e-book-ok itt voltak elérhetőek, ezekben a témákban. Így, ebben a formában nem lesz többet letölthető/megvásárolható, erről a továbbképzésemnél is olvashatsz.

”Anna”/ Itt az érintett témakörökről tájékozódhatsz, mely biztosan bonyolult lehet elsőre.

Iratkozz fel ha értesülni szeretnél az újdonságokról, spam mappát ellenőrizd

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

error: